Hamvasztás menete

Hamvasztás menete és folyamata


A hamvasztás és ezáltal a hamvasztásos temetés napjainkra a legelterjedtebb temetési formává vált. Köszönhető ez azoknak a folyamatoknak, amik segítették és egyben előidézték a hamvasztási szolgáltatás, mint lehetőség elterjedését. Ilyenek például, hogy mára – amikor ez a bejegyzés készült, 17 hamvasztóüzem, vagyis krematórium van Magyarország területén. Sok család dönt úgy, hogy az elhunyt hamvait haza viszik otthonukba, vagy temetőn kívül helyezik el. Ennek lehetnek pénzügyi okai vagy meggyőződésből fakadó okai is. Továbbá a családok szétesése is közrejátszik a folyamat egyre népszerűbb mivoltában, mert az eltemettető hozzátartozó nem akar, vagy anyagilag nem tud egy koporsós temetést rendezni halottjának.

Az alábbiakban részletesen, mindenre kiterjedően ismertetjük, hogy miként is zajlik egy hamvasztás, mi is pontosan a hamvasztás menete és milyen folyamatok zajlanak le eközben, ezekre miért is van szükség.

De előzetesen érdemes megtekinteni az Adytum Kft. Budapesti Hamvasztó üzemének szolgáltatásairól és a biztonsági előírásokról szóló videó összeállítást, ami megkönnyítheti az áttekintést. Ez a kreatórium 2015 óta működik és az egyetlen Budapesten. (Temetőben történő hamvasztás megrendelés esetén, az elhunytalat vidékre, Csömörre szállítják hamvasztani.)

 

Ki hamvasztható?

Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről 38. § (1) bekezdésében leírtak alapján az az elhunyt hamvasztható el, akinek a személyi azonosságát egyértelműen be lehet azonosítani és a Halottvizsgálati Bizonyítvány 22. pontja szerint a holttest hamvasztható. Ugyanezen törvény 38. § (4) pontja kifejezetten megtiltja az ismeretlen holttest hamvasztását. Nem hamvasztható az elhunyt, ha a haláleset körülményeit hatósági eljárás vizsgálja és az eljáró szerv – általában a Rendőrség – nem ad rá engedélyt a holttest további vizsgálatának lehetősége miatt. Külföldi állampolgár holtteste sem hamvasztható, csakis az állampolgársága szerinti ország külképviseletének, ennek hiányában az utolsó lakhelye szerint illetékes hatóság – Járási Népegészségügyi Hivatal - engedélye szükséges, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

Minden egyéb helyzetben magyar állampolgár holtteste elhamvasztható.

 

Hol hamvasztható?


Röviden, bármelyik engedéllyel rendelkező, Magyarország területén található vagy külföldi hamvasztóüzemben. Az 1999. évi XLIII. törvény 32. § (2) pontjaszerint az elhunytat a legközelebbi hamvasztóüzembe kell szállítani és ott elhamvasztani. Kivételt képez ha, az eltemettető egy másik hamvasztóüzemet jelöl meg, vagy ha a legközelebbi hamvasztóüzemben a szállítás és a hamvasztás együttes díja magasabb a távolabbi üzembe való szállítás és hamvasztás együttes díjánál. Elhunyt magyar állampolgár holtteste külföldön is elhamvasztható. 

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy cégünknél több hamvasztási hely közül is választhat. Igény szerint, a 2015 szeptemberében megnyitott, modern krematóriumban is történhet a hamvasztás, mely az egyetlen Budapesten. Az Önnek leginkább megfelelő, igényeihez igazodó helyszín kiválasztásában kollégáink lesznek segítségére a hamvasztás megrendelésekor.

 

Mikor hamvasztható?

Az elhunyt a Halottvizsgálati Bizonyítvány kitöltése és átadása után azonnal hamvasztható. Ez azt jelenti, hogy a halott vizsgálatot végző orvos döntése alapján akár azonnal – ha egyértelműen megállapítható a halálok és nincs idegenkezűségre utaló jel – vagy a kórboncolás elrendelése és annak elvégzése után az elhunyt holtteste elszállítható a hamvasztóüzembe és ott megtörténhet a hamvasztás. A 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet  (2) pontja szerint „A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.”

 

Hamvasztóüzembe történő halottszállítás

Az 1999. évi XLIII. törvény 35. § (1) pontja szerint holttestet szállítani kizárólag a közegészségügyi és a járványügyi szabályokat és az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járműben, fedéllel ellátott koporsóban (szállítókoporsóban) lehet.  145/1999. (X.1.) Korm. rendelet 43.§ (5 ) pontja szerint a hamvasztás céljára történő szállításhoz - ha a szállítás az elhalálozástól számított 120 órán belül megtörténik - fedéllel ellátott hamvasztó koporsó alkalmazható. Halottat szállítani csak felöltöztetve vagy lepedővel lefedve szabad, erről a 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet 42. § (6) pontja rendelkezik. Ez a kitétel nem csak a kórházban elhalálozott elhunytakra vonatkozik, hanem a lakáson bekövetkezett halottakra is.

 

Elhunyt azonosítása

A hamvasztóüzem adminisztrátor munkatársa a Halottvizsgálati Bizonyítvány alapján azonosítja az elhunytat.  Ezt a műveletet különösen nagy gonddal és odafigyeléssel végzi el a halott átvevője, mivel az esetleges adatok eltérése esetén az elhunyt átvételét és krematóriumba történő befogadását megtagadja a halottszállítást végzőtől. A dokumentum adatait összeveti az elhunyt két ellentétes végtagjára felhelyezett azonosító űrlappal – amiken ugyan azon adatoknak kell szerepelni - melyek tartalmazzák az elhunyt nevét, születési idejét, elhalálozásának helyét és idejét.

Ismeretlen holtest nem hamvasztható el!

A krematóriumba befogadott elhunyt egy egyedi azonosító sorszámot kap, amely végigkíséri az elhunyt útját a halotthamvasztóban. Ez az úgynevezett hamvasztási sorszám.  A hamvasztási sorszám megtalálható egy éghetetlen anyagból készült azonosító lapkán, melyet az elhunyt mellé, a koporsó fejrészébe helyeznek el. A koporsó külső oldalán, szintén a fejrésznél, és a Halottvizsgálati Bizonyítvány bal felső sarkánál felragasztásra kerülnek az ugyanezen sorszámot tartalmazó matricák.

Az adatok egyezése esetén az átvett halottat hamvasztásig hűteni kell. Az átadás-átvétel megtörténtét követően az adminisztrátor másolatot készít a Halottvizsgálati Bizonyítványról, az eredeti példányt köteles visszajuttatni a hozzátartozó részére. Az elhunyt adatait, a hozzárendelt hamvasztási sorszám alapján rögzíti, az erre a célra szolgáló elektronikus nyilvántartó könyvben, majd az átvett dokumentumokat, egy az elhunyt nevére kiállított borítékban elhelyezi, melyet átad a hamvasztó mester részére. A  hamvasztóüzemi adminisztrátor a hamvasztások határidejét figyelembe véve hamvasztási sorrendet készít, melytől a hamvasztó-mester nem térhet el. Az átvett elhunytat a hamvasztó-mester – aki ettől a pillanattól felelős az elhunytért - vagy a tetemhűtőbe helyezi el, vagy azonnal a hamvasztó kemencéhez szállítja.

 

Hamvasztáshoz szükséges dokumentáció

Az elhunyt személy holttestének hamvasztásához az alábbi dokumentumok megléte elengedhetetlen:

Halottvizsgálati Bizonyítvány: A hat példányos dokumentum 1-20. pontjait a halottvizsgálatot végző orvos jogosult kitölteni. Amennyiben további vizsgálatok szükségesek az elhalálozás kapcsán, a korbonctani vizsgálatot követően a patológiai osztály szakorvosa, illetve hatósági boncolást követően igazságügyi orvos szakértő tölti ki a további pontokat. Fontos, hogy minden pontja megfelelően ki legyen töltve, aláírásokkal, pecsétekkel el legyen látva, az elhamvaszthatóság egyértelműen fel legyen jegyezve. Fertőző betegség fennállásának tényét, külön meg kell jelölni a Halottvizsgálati Bizonyítvány tetején piros színnel, nyomtatott betűvel kiírva, és értesíteni kell róla a szállítót.

Hatósági engedély: Rendkívüli halál esetén szükséges. Amennyiben a Halottvizsgálati Bizonyítvány 16. pontjában aláhúzással jelölve van a hatósági eljárást szükségessége, akkor a hamvasztás elengedhetetlen feltétele az eljáró hatóság engedélye, amelyben szerepelnie kell az eltemetés mellett, az elhamvasztás szónak is.

Sírnyitási engedély: Az eltemetés napjától számított 15 éven belül történő exhumálás esetén, szükséges a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélye a sír megnyitásához, az exhumált holttest elhamvasztásához. 25 éven túli exhumált személy hamvasztásához (már nem szükséges az ÁNTSZ engedélye, 25 éven túl már nem vizsgáljuk a halál okát, a maradványok törvényi értelemben, már csak csontoknak minősülnek), az elhalálozása után kiállított halotti anyakönyvi kivonat vagy annak hitelesített másolata (a haláleset szerint területileg illetékes anyakönyvi hivatal adja ki) szükséges.

Konzuli hozzájárulás: Magyarországon elhunyt külföldi személy, vagy más országban elhunyt és Magyarországra szállított külföldi személy elhamvasztásához az elhunyt állampolgársága szerinti ország külképviseletének, ennek hiányában az utolsó lakhelye szerint illetékes hatóság engedélye szükséges (magyar anyanyelvre lefordítva-hitelesítve), ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Létezik olyan konzuli engedély, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a hozzátartozók engedélye elégséges és a követség általánosságban hozzájárul a hamvasztáshoz.

Halotti anyakönyvi kivonat: Szükséges lehet az elhunyt állampolgárságának megállapításához, ha az elhunyt születési helye nem a mai Magyarország közigazgatási határain belül található.

Hamvak össze-hamvasztásának kérelme: A temetés intézésére jogosult nyilatkozik, hogy a hamvasztatni kívánt elhunyt mellé helyezzék el, a már meglévő szerette vagy szerettei hamvait, s így történjék meg a hamvasztás; egyúttal engedélyezi a már meglévő hamvakat tartalmazó díszurna felnyitását (a díszurnában a hamvak urnabetétben vannak elhelyezve, s ezen urnabetétet, urnabetéteket helyezik a koporsóba az elhunyt személy mellé).

Hamvasztási nyilatkozat: Az elhunyt eltemettetésére jogosult vagy kötelezett személy szándéknyilatkozatot tesz a holttest elhamvasztására; megnevezi, hogy a hamvak milyen urnabetétbe kerüljenek, s rendeltetésének helyét.

Nemesfém nyilatkozat: Az elhunyt eltemettetésére jogosult vagy kötelezett személy írásba foglalja, hogy az elhamvasztatni kívánt holttesten nemesfém, vagy annak vélt tárgy nem található.

 


Hamvasztás folyamata

Az első hamvasztást megelőzően a kemencét fel kell fűteni. A 3-4 órát igénybe vevő felfűtési folyamatot a hamvasztó-mester indítja el. A számítógépes automata program a gázégők segítségével 700-900 Celsius fokra fűti fel a kemencét. Az elhunyt kemencébe történő bekezelése előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy van-e a kemence padozatán az előző hamvasztásból maradvány. Amennyiben az előző hamvasztásból még el nem hamvadt maradványokat lát a hamvasztó-mester, úgy azokat minden esetben a kokillába kikezeli. Ellenőrizni kell továbbá, hogy a kemence állapota megfelel a hamvasztási előírásoknak, vagyis a hőmérséklete nem kevesebb, mint 750 °C, és nem több mint 900 °C. Ha a hamvasztó-mester mindent rendben talált, a hamvasztást meg lehet kezdeni.

A szükséges hőmérséklet elérésekor a hamvasztó-mester felhelyezi az elhunytat az úgynevezett bekezelő villára úgy, hogy a koporsó fejrésze mindig a kemence irányába mutat, és újból azonosítja az elhunytat. A koporsón feltüntettet hamvasztási sorszám, a koporsóban elhelyezett éghetetlen lapkán lévő hamvasztási sorszám és a végtagcédulán szereplő adatoknak egyeznie kell a Halottvizsgálati Bizonyítványon szereplő adatokkal és az azon feltüntetett hamvasztási sorszámmal. A hamvasztási sorszámot a hamvasztó-mester rögzíti az adott hamvasztó kemence kezelőprogramjában. Ugyanezen sorszámot, a hozzá tartozó elhunyt nevét, születési idejét, a hamvasztás megkezdésének idejét, és az urnabetét típusát feljegyzi a kemence üzemnaplójába. A bekezelésnél tűz- és balesetvédelmi okok miatt két hamvasztó-mesternek kell jelen lennie.

A bekezelő villa (azon eszköz, amely segítségével a koporsót a kemencébe helyezik) segítségével a koporsót a felnyílt ajtón keresztül betolják az égéstérbe és leengedik a kemence padlózatára, a villa részt kihúzzák, és a kemence ajtaja lezáródik. Az ajtó bezáródása után a hamvasztási folyamat automatikusan megkezdődik és a behelyezett test hamvadni kezd. A számítógép programja érzékelők segítségével szabályozza az égéstérbe juttatandó levegő mennyiségét, a minél tökéletesebb – megközelítőleg 60 percet igénybe vevő - égési folyamat érdekében, valamint szabályozza a kemence belső hőmérsékletét, amely 1000-1100 Celsius fok lehet maximálisan. A hamvasztás akkor nevezhető tökéletesnek, ha valamennyi szerves anyag elhamvadt, és csak az izzó csontváz maradt vissza a hamvasztó kemence padozatán. A hamvasztás ideje alatt a hamvasztó-mester végig a kemence vezérlőasztalánál tartózkodik, a hamvasztás folyamatát kíséri figyelemmel, így az esetlegesen fellépő üzemzavart azonnal ki tudja küszöbölni.

A hamvasztási folyamat végén a kemencét a program visszahűti 700-800 Celsius fokra, hogy meg lehessen kezdeni a kikezelést. Első lépésben a hamvasztó-mester felnyitja a hamvasztó kemence kikezelő ajtaját, megkeresi az éghetetlen lapkát és a megmaradt csontokat a kikezelő lapáttal áthúzza a kemence végében kialakított hűtőrészbe. Megközelítőleg 30 percig hűtik azokat, ezt követően egy rozsdamentes hőálló őrlőedénybe – úgynevezett kokillába - helyezik. Fontos szempont, hogy a padozatot a hamvaktól teljesen meg kell tisztítani, azon hamvak nem maradhatnak, addig ugyanis a következő hamvasztás nem indítható!

 

Hamvak urnába helyezése

Az edényből kiveszik az azonosító lapkát, melyet azonnal az elhunyt nevére már kiállított urnabetétbe helyeznek. Az urnabetét fedelének belső oldalára és az urnabetét külső oldalára címkét helyeznek a hamvasztás megkezdése után, amely tartalmazza az üzem székhelye szerinti település nevét, az elhalt nevét, születési és halálozási dátumát, a hamvasztási sorszámot és az elhamvasztás időpontját. Az őrlőedényt a csontőrlő malomba helyezik és a csontokat hamuvá őrlik, amelyet bele helyeznek az előkészített urnabetétbe, majd ráforrasztják annak tetejét, így létre hozva a légmentes záródást. A keletkezett hamvakat a hamu űrtartalmával megegyező, de legalább 3 liter űrtartalmú urnabetétbe kell elhelyezni.

 

Az oldalon látható fotókon a HT Hő- és Tüzeléstechnikai Kft. által Magyarországon megépített hamvasztókemencék láthatók.